Poljot International NICOLAI II

Az óra a németországi székhelyű Poljot-International egyik terméke. A cég nem azonos az orosz anyacéggel, de igen szoros kapcsolat van közöttük, az órák részben Oroszországban készülnek, a legtöbben orosz szerkezet dolgozik, de beépítenek svájci ETA szerkezeteket is. A cég nem gyárt nagy tömegben, 2000-ben például mindegy 30000 darab óra került ki a cégtől, láthatóan igyekeznek presztízsgyártóként helytállni. A szóban forgó óra a cég egyik csúcsmodellje, 1997-től készül, időközben több változata is megjelent (van 18K-s arany is, van fehérarany is, van egyszerűbb számlapú, kicsit olcsóbb kivitel is).

Az óra - mint ahogy az ember egy komoly aranyórától elvárhatja - nem olcsó, írásom készültekor (2002-ben) kiskereskedelmi listaára alapváltozatban 467500Ft, de a tesztben szereplő, kézzel gravírozott szerkezetű óra ára 582250Ft. Ennyi pénzért már bizony sokat várhatunk! Az órát egy nagyon elegáns, rendkívül jó minőségű, világos krémszínű bársonnyal bélelt rózsafa dobozkában kapjuk kézhez:

Az óra tokfülekkel 45 mm hosszú, 38 mm átmérőjű, 12 mm vastag, 18 mm-es rugósfüles szíjrögzítésű. A tok elől-hátul sík, kiváló minőségű és hajszálpontosan illesztett zafírüveget kapott. A tok tömör 14K „rózsaszínű”, nálunk inkább vörösnek nevezett aranyból készült, benne a Poljot saját, 3133 típusszámú kronográf szerkezete ketyeg.

(A képre kattintva kinagyítható!):

Az első benyomás teljesen pozitív. Az óra luxusórához illően finom kidolgozású, minden él és illesztés kifogástalanul kidolgozott, az arany hibátlanul polírozott. Az óra nehéz, ez azt sejteti: nem spóroltak a nemesfémmel. A számlap tömör ezüstből készült, a kidolgozása csodálatos, egy Patek luxusórának is becsületére válna! A feliratozás hibátlan, éles, az órajelző indexek, a dátumablak kerete és a cári korona valódi aranyból készült rátétek. A mutatók elegánsak, gondosan kidolgozottak, és az aranyszínű eredeti alapjukon királykék zománccal lettek kifestve, amely a korona azonos színű betétjével jól harmonizál. Érdemes a számlapot közelebbről is szemügyre venni:

(A képre kattintva kinagyítható!):

A számlap egészen pompás dísze a nagy cári aranykorona, amelybe 12 óránál valódi (s ráadásul a cég szerint nem szintetikus, hanem természetes) rubin van foglalva. Csak úgy vonzza a szemet, a fényben minduntalan meg-megcsillan:

(A képre kattintva kinagyítható!):

Ez egyszerűen gyönyörű, öröm nézni! Maga az óra amúgy a maga 12mm vastagságával egyáltalában nem vaskos, de az órát mintegy „keretező” alsó-felső tokgyűrű között a tok sima, hengeres, és ez optikailag magasabbnak mutatja a valóságosnál (a Fortisokra oly jellemző „májkrémes doboz” effektus itt is kicsit érezhető). Mind a korona, mind a kronómechanizmus két nyomógombja szintén 14 karátos aranyból készült, nagyok, jól kézre állnak, gondosan megmunkáltak:

(A képre kattintva kinagyítható!):

A korona betétes, de a betét sajnos nem nemeskő, legalábbis acél próbatűvel finoman karcolható. Színe azonos a mutatókéval, nagyon szépen harmonizál velük. A gombok könnyen, problémamentesen járnak, de a korona meglehetősen feszesen ül a helyén, tekerni még nem is nehéz, de kihúzkodni már kis körömmel feszegetést igényel. Ez nem pozitívum.

Az órán kiváló minőségű bőrszíj van. A szíj marha, vagy disznóbőr, kétsorosan varrott, nem egyszerűen ragasztott. Rajta kis hagymakupolás, festett-lakkozott rézből készült Poljot embléma van, a szíj középvastagságú, kellően puha, kellemes viselet. Kifejezetten szép! A csat „békazáras”, annak előnyeivel és hátrányaival együtt. Előny, hogy elegáns, és nem lehet egykönnyen elveszteni, hátrány, hogy hajlamos az ember kezén „epilátorként” viselkedni, és a szőröket becsípni. A csat jó minőségű rozsdamentes acél, a bújtató vörösen aranyozott, illendően a tokhoz, ráadásul szép POLJOT International gravírozást is kapott:

(A képre kattintva kinagyítható!):

A karok íve nagyon jó, láthatóan utólag beállították és kettős ívben hajlították meg azokat, ha az egyszerűbb Simple-Round óra csatjának íve jó volt, akkor ez már akár tökéletesnek is nevezhető. Nagyon gondosan kidogozott részlet, hogy a csatot a szíjba bekötő szem oldalát is learanyozták, hisz ez a becsukott csatnál oldalról látszik, és még a színre is ügyeltek, mert ez is vörös arany,:

(A képre kattintva kinagyítható!):

A tok hátlapja „bepattintós”. Nagyon szorosan ül, visszatenni ezt is csak préssel tudtam. A hátlap gyakorlatilag egy szépen megmunkált nagy aranykarika, benne a zafír hátlapüveggel, és a 3 bar nyomásállóságot biztosító tömítőgyűrűvel. A gyűrű nagyon nehéz, olyan tömör arany, hogy kézbe véve az a benyomásom, nem egy „olcsóbb”, vékony lemezarany tokos órában összesen, ha van annyi nemesfém, mint itt ebben az egy szál gyűrűben!

(A képre kattintva kinagyítható!):

S most térjünk át az óra lelkére, a Poljot 3133-as kronográfszerkezetre. Ezt a Poljot az 1970-es évek közepétől gyártja folyamatosan, mégpedig a Valjoux 7734 svájci szerkezet licence alapján. A szerkezet az orosz gyártásban némi átdolgozáson esett át, a kövek száma 17-ről 23-ra nőtt, más ütésbiztosítást, új billegőt kapott. A szerkezet 31 mm átmérőjű, 7.35 mm magas, 21600 óránkénti féllengésszámmal dolgozik, tehát 3Hz-es. Járástartaléka mintegy 42 óra, járó kronográffal is legalább 37 óra. A dátummutató nem igazi ugró dátum, már 11 óra 30 perc körül elkezdi láthatóan tolni a dátumot, majd 11 óra 55 körül ugrik át végleg. Gyors dátumváltás sajnos nincs, de viszont elegendő az órát egyetlen órával visszatekerni, hogy a dátumváltó kilincse beakadjon a dátumgyűrűbe, és váltson, tehát néhány napot nem túl nagy gond előreállítani. Sajnos – régebbi konstrukcióként – másodpercstop sincs. Az alap óramű hagyományosnak nevezhető svájci horgony-gátszerkezet, a billegő sima, nikkel, lapos spirálú hajszálrugóval és egyszerű hajszálrugókulccsal párosítva.

A kronográf-mechanizmus a jól bevált, szinte egyedurakodó billenő kapcsolóhidas kronográf, a vezérlése himbával történik. Ez az oszlopkerekes vezérléshez képest műszakilag egyszerűbb-olcsóbb rendszer, tulajdonképpen azzal ekvivalens működésű, ellenben kicsit keményebb kezelésű. Ezt a mechanikát azonban gondosan finomították, a súrlódó-kapcsolódó elemeket felpolírozták, így igen könnyen, pontosan kapcsolható. Összehasonlítva egy referenciaként kipróbált oszlopkerekes Zenith El-Primeróval, nem volt említésre méltóan keményebb a kronó gombjainak kezelhetősége. (Itt azért megemlíteném, hogy a vízmentesre tömített tokos óráknál a tömítések sokat elfednek a mechanizmus valós erőszükségletéből, a régebbi, teljesen tömítés nélküli oszlopkerekes kronográfok némelyike egészen elképesztően finom kezelhetőséget nyújt.) Ez a kronó pontosan kapcsol, a bekapcsolási hiba nem volt észrevehető nagyságú, a 30 perces ugró percszámláló 57 másodpercnél kezd váltani, és pontosan a 60. másodpercben ugrik végképp át. A percszámláló teljesen pontosan, az osztásokra mutat, nullázáskor a percmutató teljesen pontosan nulláz, a másodpercmutató alig észrevehetően (mintegy 1/10 másodpercnyit) 1 óra irányában áll zérusra. Ez nem zavaró, de még éppen észrevehető. A beszabályozás tehát igen jó. A NICOLAI II szerkezetét már az alapmodellen is finomítják, ami a kapcsolóelemek átpolírozását, az egész szerkezet finom felcsiszolását és a kronókerekek felső hídjának aranyozását jelenti (és természetesen a gondos beállítást). Az alapkivitelű óra szerkezete is már így néz ki (katalóguskép):

(A képre kattintva kinagyítható!):

Biz ez sem csúf, de a tesztben szereplő óra kézzel gravírozott-finomított és aranyozott szerkezettel készült, és a hátlap felől az alábbi képet mutatja:

(A képre kattintva kinagyítható!):

Ez bizony másképp fest, érdemes a hátlapot levéve az egész szerkezetet tüzetesebben szemügyre venni:

(A képre kattintva kinagyítható!):

Mindegyik híd átcsiszolt és learanyozott, a kronó kapcsolókarjai is polírozottak, és a felső hidakat (még a hátlapgyűrű széle alatt nem igazán látható részeken is!) kézzel gravírozták, utána aranyozták. Igazi ékszer benyomását kelti! A csavarok mind egy szálig gondosan kékítettek. A szerkezet egy vékony, nagyon pontosan megmunkált tokgyűrűben ül, és mellette látható, milyen vastag maga az aranytok, valóban nem spóroltak az arannyal, nem véletlenül nehéz az óra!

Az órához - a Poljot Internationalnál megszokott módon - a garanciafüzetben a kezelési leírások mellett korrekt műbizonylatot kapunk, amelyben szerepel a különböző pozíciókban elvégzett járástesztek eredménye, a billegő lengési amplitúdója, a nyomásállóság és optikai ellenőrzés jelzése, s a teszteket elvégző órás szignója és kódja – ha valami nem stimmel, legyen kit felelősségre vonni:

(A képre kattintva kinagyítható!):

Egy ily komoly órához az ember el is várna egy ilyen bizonylatot, de az igazság az, hogy a hasonló ár-fekvésű svájci órák elsöprő többségéhez nem fogunk kapni effélét. Az adatokon látszik, hogy a werk már nem a legkorszerűbb, a különböző pozíciók maximális eltérése 13 másodperc, hiába, no, a lapos hajszálrugó pozícionális hibával jár.

Viselve az óra teljesen kényelmes, kiválóan jól leolvasható, feltűnő, nagyon elegáns darab. Messziről lerí róla, hogy nem egy köznapi példány. Nálam hordás közben ez az óra – műbizonylat ide-oda – mindössze folyamatos napi 5-6 másodpercnyi sietést mutatott, amelyről úgy ítélem meg, hogy a legtöbb felhasználó számára kielégítő, különösebb beavatkozást nem igényel. A kisördög persze azért nem hagyott, és megpróbáltam ezen finomítani. Az egyszerű hajszálrugókulcs elég nehezen mozgatható, és eleinte a legkisebb állításra is mintegy 10 másodperces sietés-késés állapotát tudtam csak előidézni. Finoman megtámasztva, „leheletnyi” tologatással sikerült elérnem a nyugalmi állapotban 3 mp sietést. Igazán nem ártott volna egy excenter-csavaros, finoman beállítható hajszálrugókulcs, és szerintem egy Breguet spirál beépítése sem lenne kivitelezhetetlen. Remélem a cég előbb-utóbb sort kerít ezekre, mert így nagymértékben növelhető lenne az óra pontossága! Hordás után amúgy az órát estére a saját dobozában számlappal felfelé tettem le, így pozicionális hiba nem jelentkezik.

Összesített értékelésem:
+	-
Gyönyörű szép kidolgozás Abszolút minőségi, nemes anyagok Zafírüveg elől-hátul Kiváló szíj és csat Nagy, kényelmes korona Tökéletes leolvashatóság Megbízható, kiforrott szerkezet A szerkezet csodálatos díszítése Elegáns csomagolás, műbizonylat Kedvező ár	A szerkezet már kissé korszerűtlen Észrevehető pozicionális hiba Kicsit szorosan járó korona Nem nemeskő a koronabetét Nincs másodpercstop Nincs gyors dátumállítás

Összességében ez az óra egy köznapi használatra is maradéktalanul alkalmas hamisítatlan luxusóra, gyönyörű, megbízható, szerethető darab. Bármilyen körben, bármilyen alkalomra megfelelő viselet, pontossága kielégítő, funkciói kihasználhatóak. Hasonló kvalitású és díszítésű svájci aranytokos kronográfot jóval magasabb összegért remélhetünk csak megvenni, ezen óra áráért, sőt jóval drágábban is, még bőségesen kaphatunk jó nevű (pl: Omega, Longines) acéltokos kronográfokat 7750-es katalógusszerkezettel. Igaz, azok korszerűbb szerkezetű órák, de úgy vélem a Poljot sokkal izgalmasabb! Mindenesetre a cégnek még küzdenie kell, hogy az igazi presztízst megteremtse magának (különösen az orosz órákhoz még mindig az olcsóság egyszerűség – de legalább nem a rossz minőség! – képzetét kapcsoló Kelet-Európában), de ezt az órát elnézve, jó úton halad!

Érdeklődés e-mailban: info@mvltrade.hu