ÉRMÉK (lehetőség szerint időrenben):

 

Pénzérmék: ókor

 

 

Nagy Sándor drachma

Világhódító Nagy Sándor (ie. 356-323) korabeli ezüst drachmája. Éltes korához mérten igen szép, jól felismerhető állapotú, masszív, tiszta ezüstből vert pénzdarab, 16 mm átmérőjű, 2-3mm vastag, 4g súlyú. Irdatlan régi ókori különlegesség!

 

 

Római Köztársasági dénár

Egy újabb dénár a Római Köztársaság idejéből, C. Licinius L.f. Macer i.e.84-ből, az előlapon Apolló-fej, a hátlapon hátlapon Quadriga, alatta C.LICINIVS felirattal. Tiszta vert ezüst, 19mm átmérő, kb: 3,6g súllyal. Igazi történelmi darab!

 

 

Római Köztársasági dénár

Pompás dénár a Római Köztársaság idejéből, R. Rutilius Flaccus, i.e.77-ből, az előlapon Róma-fej FLAC felirattal, hátlapon Victoria kettes fogatban, alatta L.RVTILI felirat. Kirívóan szép, alig kopott állapotban, tiszta vert ezüst, 19mm átmérő, kb: 3,7g súllyal. Igazi gyűjtői finomság!

 

   

Római köztársasági suberatus

Nagyon régi pénzérme a Római Köztársaság idejéből (ie: 29 előtt). Bronz-ezüst felépítéssel készült, kb: 18mm átmérőjű, 2.5g súlyú érme.

 

 

Hadrianus ezüstdénár

Ókori pénzérme, a neves Publius Aelius Hadrianus  római császár (iu: 76/117-138) ezüst dénárja. Kb. 18mm átmérőjű, 2.94g súlyú, korához képest nagyon szép állapotú, kiváló tartású pénzérme. Nagy tisztaságú ezüstből.

 

 

   

Marcus Aurelius ezüstdénár

Ókori pénzérme, a legendás római császár, Marcus Arelius (iu: 121/161-180) fizetőeszköze. Kb. 18mm átmérőjű, 2.8g súlyú, korához képest szép állapotú pénzérme. Nagy tisztaságú, „jó” ezüstből.

 

 

  

Septimius Severus dénár

Ókori pénzérme, Lucius Septimius Severus  római császár (iu: 146/193-211) denariusa. Kb: 18mm átmérőjű, 3,1g súlyú, igen szép állapotú pénzérme, nagy tisztaságú ezüstből.

 

 

Alexander Severus ezüstdénár

Ókori pénzérme, Alexander Severus római császár (iu: 208/222-245) fizetőeszköze. Kb: 19mm átmérőjű, 2.1g súlyú, elég jó állapotú pénzérme, nagy tisztaságú ezüstből.

 

 

Alexander Severus dénár

Még egy Alexander Severus ezüstdénár. A másikkal alapvetően megegyező paraméterekkel, kicsit más verettel, a császár az előzőnél talán korábbi időszakából.

 

  

Gordianus Antoninianus

Ókori pénzérme, III. Marcus Antonius Gordianus Pius római császár (iu: 225/238-244) pénzérméje. Kb: 22mm átmérőjű, 5g súlyú, igen jó állapotú pénzérme, nagy tisztaságú ezüstből.

 

 

Philippus antoninianus

Idő marta ókori pénz, első Philippus (204/244-249) ezüst antoninianusa. Kis ezüsttartalmú, „rossz” ezüstből készült pénzérme, kopott, de még azonosítható állapotban. Kb: 20mm átmérőjű, 3.3g súlyú.

 

 

 

Volusianus antoninianus

Gaius Vibius Afinius Gallus Valdumnianus Volusianus császár (uralkodott 251.nov-253.aug között) ezüst antoninianus pénzdarabja. Egy elég jelentéktelen társcsászár igen ritka relikviája, nagy átmérőjű lapkán, igen jó ezüstből veretett, szokatlanul szép állapotban megmaradt érme. Kb. 21mm átmérőjű, 4,1g súlyú.

 

Pénzérmék: középkor

 

 

Bizánci tálkapénz

Egy különleges középkori darab a keresztes háborúk idejéről. Homorú, „tálka” formájú, kb: 28mm átmérőjű bizánci érme a XII. század közepe tájáról, nagy valószínűséggel I. Komnénosz Mánuel (1143-1180) bizánci császár bronz scyphatusa. Szép patinával, még jól kivehető nyomattal.

 

  

Károly Róbert dénár

A szép emlékű Károly Róbert királyunk (1288/1310-1342) elég kopottas, de így is ritka ezüst dénárja. Még azért felismerhető állapotú, értékálló, „jó ezüstből” készült antik érme, 13,5 mm átmérőjű, 0,7 g súlyú.

 

 

Zsigmond dénár

Zsigmond királyunk (1386-1437) ezüst dénárja. Kopott, de felismerhető, tiszta „jó ezüstből” készült antik pénzdarab, kicsi, 13mm átmérőjű 0.4 g súlyú.

 

Zsigmond dénár 2.

Zsigmond királyunk újabb ezüst dénárja. Kopottas, de felismerhető, tiszta „jó ezüstből” készült, 13mm átmérőjű 0.5 g súlyú körömnyi kis érme.

 

 

I.Mátyás dénár

A nagy Hunyadi Mátyás királyunk (1443-1490) szép ezüst dénárja. Kopottas, de jól felismerhető, értékálló, „jó ezüstből” készült érme, 16 mm átmérővel, 0,4 g súllyal.

 

 

II.Ulászló dénár

A gyenge kezű II.Ulászló királyunk (1456-1516) 1504-ben veretett ezüst dénárja. Meglehetősen szép állapotú, jól felismerhető, tiszta, „jó ezüstből” készült, kicsit „megnyírt” antik érme, 16 mm átmérőjű, 0.5g súlyú.

 

II.Ulászló dénár 2.

II.Ulászló királyunk egy másik ezüst dénárja. Kissé kopott, de felismerhető, tiszta, „jó ezüstből” készült antik érme, 16 mm átmérőjű, 0.5g súlyú.

 

 

Török akcse

Török pénzdarab a hódoltság idejéből., feltehetően az 1500-as évekből. Elég kopott, de felismerhető, még tiszta  ezüstből vert, de már csökkentett súlyú érdekes középkori érme, a nagy török pénzrontás előtti időszakból. Pici, 12 mm átmérőjű, 0.6 g súlyú.

 

  

Salzburgi ½ Batsen - 1532

Salzburgban vert középkori ezüst érme 1532-ből. Kopott, de még felismerhető állapotú, olvasható feliratozású, 22mm átmérőjű, 1,8g súlyú tiszta ezüst érme. Ritkaság.

 

   

Ferdinánd ezüstdénár

Középkori pénzérme, Habsburg I.Ferdinánd (1524-1564) ezüst dénárja.

Kb. 15mm átmérőjű, 0.4grammos, „körülnyírt”, de elég szép állapotú körömnyi kis érme. Tiszta, „jó” ezüstből.

 

Ferdinánd ezüstdénár 2.

Egy újabb I.Ferdinánd dénár, ez 1544-ben készült Körmöcbányai veret, igen szép állapotban, kb. 16mm átmérőjű, 0.5 grammos, körömnyi kis érme. Tiszta, igen „jó” ezüstből.

 

Ferdinánd ezüstdénár 3.

Egy harmadik Habsburg I.Ferdinánd féle,  1563-ban veretett ezüst dénár. Ez is Körmöcbányai veret, ritka szép állapotban, 15mm átmérőjű, 0.5grammos, igen „jó” ezüstből vert érme.

 

   

II. Rudolf ezüstdénár

II. Rudolf (1552-1612) által 1585-ben Körmöcbányán veretett ezüst dénár. Szép állapotú 15mm átmérőjű, 0,5 grammos, tiszta, „jó” ezüstből készült érme.

 

 

Bethlen Gábor dénár

Középkor végi, 1620-as picinyke ezüst dénár, Bethlen Gábor erdélyi fejedelmünk fizetőeszköze. Még jól felismerhető veretű, a középkori ezüst dénároknak megfelelően aprócska kis érme, kb: 14mm átmérőjű, 0.8mm körüli vastagságú és nagyjából 0.4mm tömegű.

 

 

Holland Utrech aranydukát

Holland veretű, ritka előfordulású középkori aranydukát 1648-ból, a középkor és újkor határáról. A „megszokott” paraméterekkel, 3.5g színarany, 23,5mm átmérővel. Elég szép állapotban, pici forrasztási nyommal – medálként használhatták sokáig. A maga korában bizony komoly címletű fizetőeszköznek minősült.

 

Pénzérmék: újkor

 

 

XIV.Lajos (? 4 sol ?)

Igen nehezen azonosítható kis érme a francia XIV. Lajos, a „Napkirály” korából. Feltehetően 4 sol névértékű érmécske, amely sokáig medálként szolgálhatott, így némi forrasztás-nyom maradt rajta, de amúgy elég szépen látható. Az évszám nem azonosítható, de a portré sem nem ifjú-, sem nem időskori, így feltehetően az 1600-as évek utolsó harmadában verték. Az anyaga rezes ezüst, aprócska pénzérme, 1.1gramm, nem teljesen szabályos, 18-19mm közötti átmérővel, kb: 0.7mm vastagsággal. A Napkirály érméi igen ritkák, így ez a kis apróság is érdekességnek minősül.

 

 

I.Lipót VI krajcárosa

I.Lipót (1640/1655-1705) hatkrajcáros pénzérméje 1680 körülről. Elég szép állapotú, kicsit javított (valószínűleg medálnak használták) ezüst pénzérme, 3,1g-os, 26mm átmérővel.

 

 

I.Lipót XV krajcárosa

I.Lipót 15 krajcáros pénzérméje 1687-ből. Anno komoly névértékű, kopottas, de mégis szép állapotú ezüst pénzérme, 5.6g-os, kissé ovális, 29-31mm közötti átmérővel, tiszta ezüstből.

 

I.Lipót négy dénárja

Négy dénár I.Lipóttól,  az 1657-1705 közötti időszakból. Kis, körömnyi, 14mm körüli átmérőjű pénzérmék, három „rezes, rossz ezüst”, egy pedig szinte tiszta réz érmécske, 0.3-0.5 g közötti súlyban. Elég kopottak, de még felismerhetők.

 

 

Középkor végi török Seguinok (?)

Nehezen azonosítható kis érmék, de veretük, súlyuk és méretük alapján nagy valószínűséggel az Oszmán Birodalomból való török negyed-seguinos érmécskék. Nem teljesen egyforma méretűek, 14 és 15mm átmérőjűek, de azonos, 0.75gramm súlyú, kb: 800-as tisztaságú aranyból vert érdekes kis érmék. Mivel medálnak használták őket, sajnos kis lyukat ütöttek rájuk, de ezzel együtt elég szép állapotúak.

 

 

 

II. Rákóczi Ferenc réz poltúrásai

A Rákóczi-szabadságharc idején Körmöcbányán veretett tiszta vörösréz szükség-pénzek – a poltúrák eredetileg ezüstpénzek voltak. Ezeket a pénzeket sokszor erőszakkal fogadtatták el, a szabadságharc bukása után értéküket teljesen elvesztették, de mégis elég sok megmaradt belőlük, bár a húsz poltúrás nagyon ritka. Az érmék sorrendben, balról jobbra:

Nagyon szép állapotú egy-poltúrás 1707-ből. Ez még a leggyakoribb, de ilyen szép állapotban azért így is ritka, 23mm átmérőjű, 2.5g súlyű vörösréz pénzérme.

Tíz poltúrás 1705-ből Ez is Körmöcbányai veretet, 32mm átmérőjű, 8g súlyú tiszta réz érme. Sajnos már erősen időmarta, kopottas érme.

Húsz poltúrás 1706-os Körmöcbányai verésből. Nagy, 37mm átmérőjű, 16g rézből – és láthatóan medálnak használták, így megfúrt, és erősen kopott, de még felismerhető, nem csúnya érme. Kifejezetten ritka.

 

 

Mária-Terézia tallér

A „legendás” Mária-Terézia ezüsttalér, 1780-as jelzéssel – tehát szinte bizonyosan (állapota is erre utal) utánveret, de az eredetivel teljesen megegyező paraméterű, „hivatalos verésű” érme. Érdekessége, hogy Afrika egyes részein a mai napig elfogadott, fél-hivatalos fizetőeszköz (azért is verik még a mai napig is)! Hatalmas méretű, 39.5mm átmérőjű, 2,2mm vastag nagyon szép kidolgozású, roppant finom veretű érme, 833-as ezüst-tartalommal, 28g nettó súllyal, 23,39g tiszta ezüst-tartalommal. Peremirata „Justitia et Clementia”.

 

 

Török aranydenár

Nehezen sikerült beazonosítani ezt az érmét, de mint kiderült, ez egy 1808-ban („a Hidzsra utáni 1223. évben”) vert török aranypénz, rajta  II.Mahmud szultán szignójával Súlya, mérete, tisztasága alapján ez talán egy egydináros, 4.3g súlyú, szinte teljesen tiszta, 0.975-ös aranyból vert, elég nagy, 27mm-es átmérőjű, de vékony érme. Szép állapotú ritkaság, ám mivel medálnak használták, a lánc átfűzéséhez sajnos lyukat ütöttek rá.

 

  

Ezüst háromkrajcáros

V.Ferdinánd 1829-es ezüst három-krajcárosa, 19.5mm átmérőjű,  1.7 grammos ezüstpénz. Igen szép állapotban, egy kis lyuk foltozásával - láthatóan sokáig medálnak használták.

 

   

Oszmán-török 20 kurush 1839-ből

Érdekes keleti érme a török császárság 20 kurush névértékű nagy méretű, súlyos ezüst érméje. A 25 kurush-t már kis aranypénz formájában verték. Kicsit kopottas, de még jó tartású nagy érme, 37mm átmérőjű, 2,7mm vastag (tehát jó vastag!), és 23,6g súlyú. Anno nagy névértékű, értékes érmének számított.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Magyar Szabadságharc teljes érmesora:

Az 1948-as Szabadságharc idején Kossuth rendelte el hazai, a megszokott krajcár-dukát rendszernek megfelelő, de magyar feliratozású pénzérmék verését. 1848-ban réz 1 krajcáros, ezüst tíz és húsz krajcáros, valamint arany dukát készült a Nagybányai verdében (NB jelzés). 1849-ben már csak réz 1 és 3 krajcáros, valamint ezüst 6 krajcáros készült. A Szabadságharc bukása után a magyar feliratos érméket hivatalosan bevonták, így igen kevés maradt belőlük. Kifejezett ritkaság az 1849-es 1 krajcáros, és egészen kivételes ritkaság az ezüst 10 krajcáros és az aranydukát. A 10-20 krajcároson és a dukáton V.Ferdinánd képe, a másik oldalon Szűz Mária. A többi érmén koronás címer.

A teljes érmesor az alábbi:

1 krajcár 1848-ból. 26 mm átmérőjű, 8.8 gramm súlyú vörösréz pénzérme.

1 krajcár 1849-ből. 26 mm átmérőjű, 8.8 gramm súlyú vörösréz pénzérme.

3 krajcár 1849-ből. 32 mm átmérőjű, 25.7 gramm súlyú, nagy méretű vörösréz pénzérme.

6 krajcár 1849-ből. 20 mm átmérőjű, 2.4 gramm súlyú ezüstből készült  pénzérme.

10 krajcár 1848-ból. 22 mm átmérőjű, 3.89 gramm súlyú ezüstből készült  pénzérme.

20 krajcár 1848-ból. 26 mm átmérőjű, 6.67 gramm súlyú ezüstből készült  pénzérme.

1 dukát 1848-ból. 20.5 mm átmérőjű, 3.48 gramm súlyú tiszta aranyból vert pénzérme.

Az utolsó kis képen az érmék mérete összehasonlítható, egy szintén korabeli eredeti ötforintos Kossuth-bankóra téve.

 

 

Ezüst hatkrajcáros

1849-es osztrák ezüstkrajcár, 19.5mm átmérőjű, 0.438-as tisztaságú, 1.8 grammos ezüstpénz. Kicsit kopott, de még szép, jól olvasható tartásban. Érdemes összehasonlítani az ennél jobb ezüstből vert, teljesen azonos méretű és súlyú 1929-es háromkrajcárossal – bizony már anno is volt pénzromlás…

 

 

 

A császári Japán érméi

A modernizáció előtti császárkori Japán európai szemnek igazán különleges pénzérméi – szögletes arany-ezüst „téglácskák”, az ezüstök nagy tisztaságú ezüstből, az aranyak viszont elég kis aranytartalommal, arany-ezüst ötvözetből (elektrum) készültek. Tulajdonképpen nagyon praktikus kialakítású pénzérmék, sokkal könnyebb őket oszlopokba rakni, nem gurulnak el, stb.. Balról jobbra sorrendben:

 IsShu (1 Shu) ezüst 9*15mm, 1,85g - 968-as ezüst a Kaei (1853-1865) időszakból

Ichi Bu Gin ezüst 24*16mm, 8,7g - 968-as ezüst az Ansei (1859-1868) időszakból

Ni Shu Ban Kin (2 Shu) arany (elektrum) 8*12mm, 1,6g - 229-es arany (+771 ezrelék ezüst) a Tempo (1832-1858) időszakból

Ni Bu Ban Kin (2 Bu) arany (elektrum) 12*10mm, 3g - 229-es arany (+771 ezrelék ezüst) a  Meiji (Meidzsi, 1868-1869) időszakból

 

 

A Szabadságharc utáni forint-rendszer teljes sora:

Az Osztrák-Magyar monarchia Szabadságharc utáni pénzrendszere. Alapja az 1857-es Bécsi-szerződésben rögzített ezüstalapú pénzrendszer volt. A Kiegyezésig ez volt a közös fizetőeszköz, ezüst alapon. A pénzrendszer florin (forint) fő címlettel, kreuzer (karjcár) váltópénzzel készült. Az 5 krajcáros és nagyobb érmék értékpénzek voltak, ezüstből készültek, rajtuk Ferenc József portréjával, az ennél kisebbek váltópénzek („SCHEIDE MÜNZE”) voltak, rézből vertek, a kétfejű sasos osztrák Habsburg-címert ábrázolták.

A florin-rendszer érméi a váltópénzekkel együtt:

Réz 5/10 krajcár (félkrajcár) 1858-ból. 17mm átmérőjű, pici pénzérme, sima peremmel.

Réz 1 krajcár 1858-ból. 19mm átmérőjű pénzérme, sima peremmel.

Réz 4 krajcár 1860-ból. 27mm átmérőjű, vastag, súlyos érme, sima peremmel.

Ezüst 5 krajcáros 1859-ből. 16mm átmérőjű, 1 gramm 375-ös tisztaságú ezüstből vert icipici érmécske, recés peremmel.

Ezüst 10 krajcáros 1860-ból. 18mm átmérőjű, 1.33 gramm 500-as tisztaságú ezüstből vert érmécske, recés peremmel.

Ezüst 1/4 florin (forint) 1859-ből. 23mm átmérőjű, 5,345 gramm 520-as tisztaságú ezüstből vert érme, sima peremmel, rajta a „VIRIBVS VNITIS”, „Egységben az erő” jelmondattal.

Ezüst 1 florin (forint) 1860-ból. 29mm átmérőjű, 12,346 gramm 900-as tisztaságú ezüstből vert érme, sima peremmel, rajta a „VIRIBVS VNITIS”, „Egységben az erő” jelmondattal.

Ezüst 2 florin (forint) 1859-ből. 36mm átmérőjű, 24,691 gramm 900-as tisztaságú ezüstből vert nagy érme, sima peremmel, rajta a „VIRIBVS VNITIS”, „Egységben az erő” jelmondattal. Igen ritka, értékes érme.

 

A Kiegyezés utáni forint-rendszer teljes sora:

Az Osztrák-Magyar monarchia Kiegyezés utáni pénzrendszere. Alapja a korábbi forint-rendszer, de már magyar jelzésű-feliratozású, Körmöcbányán és Gyulafehérváron vert pénzek. Az aranyalapra való áttérés szándékának (az adott időszakban a Kaliforniai ezüstbányászat fellendülésével az ezüst értéktelenedni kezdett), egyszersmind a Latin Éremunióhoz való csatlakozási szándék jeleként a pénzrendszer már tartalmazott két aranypénzt is, amelyeket a Latin Éremunió szabványai szerint vertek, és a világon egyedülálló módon kettős értékjelzést tartalmaztak, a forint mellett frankot is feltüntettek.

A 10 krajcáros és nagyobb érmék értékpénzek voltak, ezüstből készültek, rajtuk Ferenc József portréjával, az ennél kisebbek váltópénzek voltak, rézből vertek, a magyar koronás címerrel. Nem volt 5 krajcáros, a negyed-forintos helyett pedig 20 krajcáros érmét vertek, viszont volt arany 4 és 8 forintos.

A forintrendszer érméi a váltópénzekkel együtt:

Réz 5/10 krajcár (félkrajcár) 1882-ből. 17mm átmérőjű, pici pénzérme, sima peremmel. Igen szép állapotban. Körmöci veret.

Réz 1 krajcár 1882-ből. 19mm átmérőjű pénzérme, sima peremmel. Kissé karcos. Körmöci veret.

Réz 4 krajcár 1868-ból. 27mm átmérőjű, vastag, súlyos érme, sima peremmel. Elég kopott, de jó tartású, ritka érme. Körmöcbányai veret.

Ezüst 10 krajcáros 1870-ből. 18mm átmérőjű, 1.66 gramm 400-as tisztaságú ezüstből vert érmécske, recés peremmel. Körmöci veret, ritka.

Ezüst 20 krajcáros 1870-ből. 21mm átmérőjű, 2,667 gramm 500-as tisztaságú ezüstből vert érme, recés peremmel. Gyulafehérvári veret, igen ritka!

Ezüst 1 forint 1879-ből. 29mm átmérőjű, 12,346 gramm 900-as tisztaságú ezüstből vert érme, sima peremmel, rajta a „Bizalmam az ősi erényben” uralkodói jelmondattal. Körmöcbányai veret, aránylag gyakori érme.

Ezüst 2 forint 1879-ből. 36mm átmérőjű, 24,691 gramm 900-as tisztaságú ezüstből vert nagy érme, sima peremmel, rajta a „ZWEI GULDEN – KÉT FORINT” felirattal. Rendhagyó érme a sorban, Ferenc József és Erzsébet ezüstlakodalmának tiszteletére adták ki, és osztrák-magyar közös veret volt, kétnyelvű peremirattal. Bécsi veret, nagyon ritka.

Arany 4 forint/10 frank 1884-ből. 19mm átmérőjű, 3,226 gramm 900-as tisztaságú aranyból vert érme, recés peremmel. Körmöci veret, ritka érme.

Arany 8 forint/20 frank 1891-ből. 21mm átmérőjű, 6,452 gramm 900-as tisztaságú aranyból vert érme, a „Fiumei-címerrel”, recés peremmel. A korona-rendszerre áttérés előtti utolsó évjárat. Körmöci veret, nagyon ritka.

 

III. Napóleon – a latin éremunió teljes forgalmi sora:

III.Napóleon (Charles-Louis Napoléon Bonaparte, 1808-1873), Franciaország elnöke, majd 1852-1870 között császára, a „második császárság” uralkodójának forgalmi sora.

Az érmék a korabeli latin éremunióba illeszkedtek, az éremunió sora alapvetően öt arany és öt ezüstérméből állt, a kisebb váltópénzeket nem definiálta. Az érmék mérete, súlya, arany és ezüst-tartalma egységesített volt, megfelelt a többi latin ill Benelux ország hasonló névértékű érméinek (olasz líra, svájci-belga frank stb..).  A III.Napóleon-féle sor azért kiemelkedő, mert ez volt az egyetlen olyan sor az éremunióban, amelyik teljes volt, tehát az összes elvileg szabványosított címletet egyidejűleg ténylegesen tartalmazta is. A legtöbb országban nem készült az 5 frankosnak megfelelő aranyérme, elvétve készült a 20 frankosnál nagyobb érmékből. Az érmesorban arany volt a 100-50-20-10-5 frankos, ezüstből készült az 5-2-1-1/2-1/5-frankos érme. Az ennél kisebb váltópénzek már nem voltak szabványosítva, és az éremunió tagjai nem voltak kötelesek elfogadni egymástól – a nemesfém érméket viszont minden korlátozás nélkül elfogadták.

Az aranyérmék egységesen 900-as finomságú aranyötvözetből készültek, a francia érmék peremén a 20 frankostól felfelé körben veret „DIEU PROTEGE LA FRANCE", "Isten óvjad Franciaországot".  A hátlapon III.Napóleon császár arcmása, az előlapon koszorús vagy címeres-pajzsos veret, az érmék többféle kivitelben, és kicsit eltérő méretben, de mindvégig azonos nemesfém-tartalommal készültek.

Az egész világon egységesen elfogadott, irányadó valuta volt. A váltópénzek (20cent alatt) bronzból, a 20 és 50 centes, az 1-2-5 frankos ezüstből készült. Az 5 frankost kis aranypénz formájában is verték, a 10-20-50-100 frankosok aranypénzek voltak. Korábban volt arany 40 frankos is, ezt III.Napóleon idején már nem verték – felváltotta az 50 frankos.

A forgalmi sor érméi (a képeken jobbról-balra, felülről-lefelé):

Bronz 1 centim 1862-ből. Aprócska váltópénz, 18mm átmérőjű, 0.8mm vastagságú. Szinte fellelhetetlenül ritka.

Bronz 2 centim 1862-ből. Kisméretű váltópénz, 20mm átmérőjű, 0.8mm vastagságú.

Bronz 5 centim 1855-ből. Eléggé szép állapotú váltópénz, 25mm átmérőjű, 1.2mm vastagságú.

Bronz 10 centim 1856-ból. Szép állapotú, meglehetősen nagyméretű váltópénz, 30mm átmérőjű, 1.9mm vastagságú.

Ezüst 20 centim 1867-ből. 1g-os, 835-ös finomságú, szép állapotú pirinyó kis érme, 16 mm átmérőjű, 0.5mm vastagságú. Mára igen ritka lett.

Ezüst 50 centim 1865-ből. 2.5g-os, 835-ös finomságú, szép állapotú érme, 18 mm átmérőjű, 1mm vastagságú pici érme. Ritka.

Ezüst 1 frankos 1860-ból. 5g-os, 835-ös finomságú, sajnos karcos, kissé kopottas érme, 23 mm átmérőjű, 1.1mm vastagságú.

Ezüst 2 frankos 1866-ból. 10g-os, 835-ös finomságú, kicsit kopottas érme, 27 mm átmérőjű, 1.8mm vastagságú.

Ezüst 5 frankos 1868-ból. Nagyon nagy, súlyos, 20g-os, 900-as finomságú, igen aprólékos veretű, nagyon jó állapotú érme, 37 mm átmérőjű, 2.5mm vastagságú. Aránylag gyakori.

Arany 5 frankos 1859-ből. 1.6g-os, 900-as finomságú aranyból készült, finom, szép állapotú kis érme, 16,8mm átmérőjű, 0,5mm vastagságú. Ez a címlet ezüstben és aranyban is készült, a pénzrendszer nagyon fontos eleme volt, benne testesült meg a két nemesfém közötti rögzített átváltási arány. Mára a legritkább aranyfrankos.

Arany 10 frankos 1860-ból. 3.2g-os, 900-as finomságú aranyból készült, sajnos kopottas és összekarcolt érme, 19mm átmérőjű, 0.8mm vastagságú.

Arany 20 frankos, 1963-ból, 6.5 gramm, 900-as tisztaságú arany, szép állapotú érme, 21 mm átmérőjű, 1.3mm vastagságú. A leggyakoribb címlet.

Arany 50 frankos 1856-ból. Súlyos, 16.13g-os, 900-as finomságú, szép és elég nagy érme, 28 mm átmérőjű, 1.8mm vastagságú.

Arany 100 frankos 1858-ból. Nagyon nehéz, 32.26g-os, 900-as arany-finomságú, igen aprólékos veretű és nagy, 35 mm átmérőjű, 2.2mm vastagságú, nagyon szép állapotú érme.

 

 

20 líra, Viktor Emmanuel

Szép „VERDI” 20 lírás olasz aranyérme, szintén a latin éremunió előírásai szerint készült pénzérme 1863-ból, 6.45g 900-as finomságú arany, 21mm átmérőjű, 1.3mm vastagságú.

 

 

Arany „Leopold”

Arany 20 frankos Belgiumi pénzérme, II Leopold arcképével. 6.45 gramm, 900-as tisztaságú arany, 1875-ös évjáratú. Belgium is a latin érmeunió tagja volt, így ez az érme is ennek megfelelő súlyú, méretű, 21mm átmérőjű, 1.3mm vastagságú. Remek állapotban.

 

 

Bolgár 2 ezüst leva

A bolgár királyság 2 ezüst levás érméje 1882-ből, I.Sándor királyságának idejéből. Az érme a latin éremunió előírásai alapján lett verve, megfelel a korabeli 2 frankosnak, tehát 10g-os, 835-ös finomságú ezüstből vert, 27 mm átmérőjű, 1.8mm vastagságú. Viszonylag szép állapotban.

 

 

500 Reis 1891

Szép 500 Reis névértékű portugál ezüstpénz 1891-ből. Az érme 917-es tisztaságú ezüstből készült, 12.5g tömegű, 30mm átmérőjű. Viszonylag gyakori évjárat, így nem egy komoly numizmatikai érték - de szép állapotú.

 

 

Arany SOVEREING

A klasszikus brit arany sovereign, Viktória királynő 1897-es érméje, a királynő és Sárkányölő Szent György portréjával. Jellegzetes, 0.917-es (22K) finomságú, 8g súlyú, 22mm átmérőjű, 1.5mm vastagságú.

 

 

5 arany rubel

A tragikus sorsú II.Miklós cár 1898-as arany 5 rubelje. Ritka pénzérme, szép tartásban, 22mm átmérő, 4.3g 900-as finomságú aranyból.

 

 

Arany 20 frankos

Arany 20 frankos francia pénzérme 1904-ből. A latin éremunió szabványainak megfelelő, 21mm átmérőjű, 1.3mm vastagságú, 6.45gramm, 900-as tisztaságú aranyból készült szép pénzérme, kifogástalan állapotban.

 

A Monarchia koronarendszerének teljes sora:

Az Osztrák-Magyar monarchia szilárd koronarendszerének teljes érmesora. Az érmék 1892-1920 között voltak forgalomban, mind nemesfém-érme, valamennyien Körmöcbányán veret érmék.

A koronákon egységesen Ferenc József, az ezüstökön portré, az aranypénzeken egész alakos megjelenésben. Körülötte felirat: „ FERENCZ JÓZSEF I.K.A.CS. ÉS M.H.S.D.O.AP.KIR”, vagyis: „József Isten kegyelméből ausztriai császár és Magyar-, Horvát-, Szlavon-, Dalmátországok apostoli királya”

A másik oldalon az ezüstökön a Szent Korona, értékjelzés és a Körmöcbányai (K.B) verdejel, az aranypénzeken angyalos középcímer, értékjelzés, verdejel.

A nemesfém pénzérmék peremén körben Ferenc József uralkodói mottója: „Bizalmam az ősi erényben”, kivéve a 10 koronást, az túl vékony ehhez, annak a peremén egyszerű nyíl-mintázat van.

A váltópénzeken a névérték fillérben, a másik oldalon a Szent Korona, az évszám és a „Magyar Királyi Váltópénz” felirat. A váltópénzek 1-2-10-20 fillér névértékben készültek, az egyfilléres csak bronzból, a kétfilléres bronzból és 1916-tól tiszta vasból is készül. A 10-20 filléresek nikkelből, a világháború alatt vasból készültek.

Fénykorában (1914 előtt) az egész világon elfogadott, aranyalapú pénzrendszer volt. A korona rendszer érméi a váltópénzekkel együtt (a képeken jobbról-balra, felülről-lefelé):

Bronz 1 fillér 1894-ből. 17mm átmérőjű, 1.1mm vastagságú, 1.67gramm súlyú pici pénzérme, 95% réztartalmú bronzból készült.

Bronz 2 fillér 1894-ből. 19mm átmérőjű, 1.5mm vastagságú, 3.33gramm súlyú pénzérme, 95% réztartalmú bronzból készült.

10 filléres 1894-ből. 19mm átmérőjű, 1.4mm vastagságú, 3gramm súlyú pénzérme, tiszta nikkelből készült.

20 filléres 1894-ből. 21mm átmérőjű, 1.6mm vastagságú, 4gramm súlyú pénzérme, tiszta nikkelből készült.

Ezüst 1 koronás. 835-ös tisztaságú ezüst, 23mm átmérőjű, 1.5mm vastag, 5 gramm súlyú pénzérme. Verdefényes állapotban, 1915-ös jelzésű (valójában 1919-ben verték).

Ezüst 2 koronás. 835-ös tisztaságú ezüst, 27mm átmérőjű, 2mm vastag, 10 gramm súlyú pénzérme. Szép állapotban, 1912-es verésű.

Ezüst 5 koronás. 900-as tisztaságú ezüst, 36mm átmérőjű, 2.6mm vastag, 24 gramm súlyú hatalmas pénzérme. Szép állapotban, 1907-es veret.

Arany 10 koronás. 900-as tisztaságú aranyból, 19 mm átmérőjű, 0,9 mm vastag, 3,39 gramm súlyú, kis, igen finom kidolgozású pénzérme. 1911-es veret, nagyon szép állapotban.

Arany 20 koronás. 900-as tisztaságú aranyból, 21 mm átmérőjű, 1,4 mm vastag, 6,78 gramm súlyú pénzérme. 1893-as évjárat, kiváló tartásban.

Arany 100 koronás. 900-as tisztaságú aranyból, 37 mm átmérőjű, 2 mm vastag, 33,9 gramm súlyú (1 uncia tiszta aranysúly), fantasztikus, hatalmas pénzérme. Újszerű állapotban, 1908-as dátumozású utánveret, egyike a legnagyobb forgalmi arany pénzérméknek.

 

A teljes német birodalmi érme, az „aranymárka”:

Az első világháború előtti császári Németország a birodalmi egyesülés után bevezetett, 1873-1914 között használt fizetőeszköze volt az „aranymárka”. Az érmesor tartalmaz réz, nikkel, kupronikkel váltópénzeket, arany és ezüst értékpénzeket (később, a háború, majd az azt követő pénzromlás idején már vas, cink, alumínium lett előbb a váltó-, majd az értékpénzek anyaga is). Az ezüst érmék egységesen 900-as tisztaságú ezüstből készültek, és ugyanilyen tisztaságú aranyat használtak a 10-20 márkás aranyérméhez. Ezek egységesen a birodalmi sast és az éppen uralkodós császár portréját ábrázolják. Elvileg létezett egy picike 5 márkás aranyérme is, de ezt kizárólag 1877-78 folyamán verték, kis számban, így nagyon nehezen fellelhető. Különlegesség a 20 pfenniges, amely egy ideig ezüstből készült, később nikkel érme lett. Az érmesor címletei a következők:

1 pfennig 1907-ből. Kis, 17,5mm átmérőjű vörösréz váltópénz, 1873-1916 között készült, utána alumíniumból verték

2 pfennig 1914-ből. Ez 20mm átmérőjű vörösréz váltópénz, 1873-1916 között készült csak

5 pfennig 1912-ből. Apró, 18mm átmérőjű kupronikkel váltópénz, 1873-1915 között készült, utána vasból verték

10 pfennig 1911-ből. Ez 20mm átmérőjű kupronikkel váltópénz, 1873-1916 között készült, utána vasból, cinkből verték

20 ezüst pfennig 1876-ből. Ez az icipici, 16mm átmérőjű, 1,11g-os érme különlegesség, mert az ezüst 20-ast csak 1878-ig használták, majd 1887-ig hiányzott ez a címlet, ezt követően 1892-ig kupronikkelből vertek ilyen címletet. Az ezüst kivitelből nagyon kevés maradt, ez is erősen kopott, 1g tiszta ezüst-tartalmú

25 pfennig 1912-ből. Ez 23mm átmérőjű nikkel váltópénz, 1873-1912 között készült, ritka

Félmárkás ezüst 1916-ból, 2,8g-os, 20mm átmérőjű, szép állapotú kis érme. A háború után 1919-től létezett helyette 50 pfenniges alumínium érme is – az már nem sokat ért…

Egymárkás ezüst érme 1915-ből, 5,6g-os, 24mm átmérőjű, nagyon szép állapotban

Kétmárkás ezüst érme 1901-ből, 11,2g-os, 28mm átmérőjű, és nem a szokásos II.Vilmos-portréval, hanem jubileumi érmeként a császári pár portréjával készült, szép állapotban

Három-márkás ezüst érme 1912-ből, 16,8g-os, 33mm átmérőjű, igen nagy és szép érme. Sajátos névértékének magyarázata az, hogy méretében és ezüst-tartalmában pontosan megfelelt az akkor még Európa-szerte elterjedten használt ezüst-tallérnak.

Öt márkás ezüst érme 1914-ből, 28g-os, 38mm átmérőjű, szinte már túlzóan is nagy érme, szép állapotban

Tízmárkás arany érme 1877-ből. Korai aranymárka, porosz veret, még I.Vilmos idejéből. Ez 900-as tisztaságú aranyból vert, 3,9825g-os, 19mm átmérőjű, 1mm vastagságú kis aranyérme, elég szép állapotban. Ritka.

Húszmárkás arany érme 1899-ből, II.Vilmos idejéből. Ez is 900-as tisztaságú aranyból vert, 7,965g-os, 22,5mm átmérőjű, 1,5mm vastagságú aranyérme, igen szép állapotban

 

 

Arany egydukátos

Arany egydukátos Osztrák-Magyar pénzérme, Ferenc József arcképével. 3.5 gramm, 985-ös tisztaságú arany, 1915-ös utánveret, aUNC állapotban.

 

 

Arany négydukátos

Négydukátos Osztrák-Magyar pénzérme, Ferenc József arcképével. 13.77 gramm, 985-ös tisztaságú arany, 1915-ös utánveret, aUNC állapotban, hatalmas (40mm), féltenyérnyi pénzérme

 

 

USA 1 DOLLÁR

Klasszikus „Morgan” egy dolláros ezüst érme 1921-ből – a Morgan dollárok utolsó évéből (1878-1921 között készültek). Nagy méretű, 38.1mm átmérőjű, 3.1mm vastag, 26,73g súlyú, 900-as tisztaságú ezüstből vert, nagyon szép állapotú érme.

  

 

25 Kurush

 Jópofa, körömnyi kis török aranypénz 1923-ból, 14.77 mm átmérőjű, 0.8mm vastag, 917-es (sovereign. 22K) finomságú aranyból, 1.8g súllyal, jó állapotban.

 

 

Olasz ezüst 5 lírás

Olasz ezüst 5 lírás 1927-ből, már a Mussolini-korszakból, rajta Viktor Emmanuel király, és a fasiszták jelképéül szolgáló, amúgy a hatalmat jelképező fascest (baltás vesszőnyaláb) fogó római birodalmi sassal. Az érme 835-ös tisztaságú ezüstből vert, 5g súlyú, nem túl nagy, 23mm átmérőjű. Szép állapotban.

 

 

 

Brit ezüst egy schilling

Brit ezüst schillinges 1936-ból, rajta V.György portréjával. Ezüst pénzérme, 5,65g-os, 500-as finomságú, 23,5mm átmérővel és 1,5mm vastagsággal - aránylag vaskos. Viszonylag szép állapotban.

 

 

 

Német birodalmi 2 márkás

A Hitleri Németország pénzérméje, 1938-ból, sötét idők tanúja.. Rajta a horogkeresztes emblémával és a birodalmi sassal, Hindenburg portréjával. Az érme a császári korszakhoz képest jóval szerényebb (pont fele akkora), de azért jelentős nemesfém-tartalommal készült, 8g-os, 625-ös tisztaságú ezüstből vert, 25mm átmérővel, igen szép állapotban

 

A Magyar királyság pengő-rendszerének teljes sora (Horthy-korszak):

 

A korona-rendszer első világháború utáni összeomlása, teljes elinflálódása után 1926-tól bevezetett pengő-rendszer elvileg arany alapú volt, de az amúgy előre rögzített 10 és 20 pengős arany érmék végül forgalomba nem kerültek. Az öt pengőst is csak alkalmanként verték, de ebből azért elég sok megmaradt.

A második világháború kirobbanása után 1940-ben az ezüst pengőket visszavonták, és az érméket a továbbiakban alumíniumból verték. Később a bronz, réz-nikkel tartalmú váltópénzeket is acélból, a kétfillérest cinkből készítették. A vesztes háború után a pengő értékét teljesen elvesztette.

Az 1940 előtti érmék még jó minőségű, jó anyagú és kivitelű veretek. Kiadtak nagyon szép ezüst emlékvereteket is, háromféle 2 pengőst, és két 5 pengőst, ezek súlyra-méretre azonosak voltak, csak a veret volt más, és a forgalomban egyenértékűnek minősültek. A teljes forgalmi sor az emlékveretekkel alábbi (jobbról-balra, felülről-lefelé):

Bronz 1 fillér 1936-ból. 17mm átmérőjű, 1mm vastagságú, 1.6gramm súlyú pici pénzérme, 95% réztartalmú bronzból készült veret.

Bronz 2 fillér 1930-ból. 19mm átmérőjű, 1.5mm vastagságú, 3.33gramm súlyú pénzérme, 95% réztartalmú bronzból készült veret.

10 filléres 1938-ból. 19mm átmérőjű, 1.4mm vastagságú, 3gramm súlyú pénzérme, 75% réz és 25% nikkel (kupronikkel) ötvözetéből készült veret.

20 filléres 1938-ból. 21mm átmérőjű, 1.6mm vastagságú, 4gramm súlyú, kupronikkelből vert érme.

50 filléres 1938-ból. 22mm átmérőjű, 1.7mm vastagságú, 5gramm súlyú kupronikkelből vert érme.

Ezüst 1 pengő 1927-ből. 640-es tisztaságú ezüst, 23mm átmérőjű, 1.5mm vastag, 5gramm súlyú pénzérme, nagyon szép állapotban.

Ezüst „Madonnás” 2 pengő 1938-ból. 640-es tisztaságú ezüst, 27mm átmérőjű, 2.1mm vastag, 10 gramm súlyú pénzérme, gyönyörű állapotban. Ez volt az „alapkiadás”, a köznapi forgalom számára készült érme, ez a leggyakoribb.

Ezüst „Rákóczi” 2 pengő 1935-ből..Rákóczi Ferenc halálának 300-ik évfordulójára veret érme. Szép állapotban.

Ezüst „Liszt” 2 pengő 1936-ból. Liszt halálának 50-ik évfordulójára kiadott veret. Szép állapotban.

Ezüst „Pázmány” 2 pengő 1935-ből, a Pázmány Péter Egyetem alapításának 300-ik évfordulójára. Szép állapotban.

Ezüst 5 pengő 1930-ból, Horthy kormányzóságának tizedik évfordulójára verték. Picit kopott, de szép állapotban.

Ezüst „Szent István” 5 pengő 1938-ból, István halálának 900-ik évfordulójára kiadott forgalmi emlékveret. Szép állapotban.

Ezüst 5 pengő 1939-ből, 640-es tisztaságú ezüst, 36mm átmérőjű, 1.5mm vastag, 25 gramm súlyú nagy pénzérme. Szép állapotban. Ez volt az „alapkiadás”.

 

 

Mexikói 1 Peso 1943.

Érdekes ezüst 1 peso Mexikóból, 1943-ból. Meglehetősen jó, nagy névértékű pénznek számított anno, a paraméterei viszont érdekesek, az érme ugyanis 720-as finomságú ezüstből készült, így tiszta ezüst-tartalma 12 gramm, míg teljes súlya 16.7 gramm. Viszonylag nagy érme,  34 mm átmérőjű, és kifejezetten vastag - 2,5mm. Nagyon szép állapotban. A peremén körben az „Independencia Y Libertad”, tehát a „Függetlenség és Szabadság” jelszó olvasható.

 

 

DOS Pesos – arany 2 peso

Icipici két pezós mexikói aranyérme 1945-ből. Szép állapotú kis pénzérme, 13mm átmérővel, kb: 1mm vastagsággal, 1.6g 900-as tisztaságú aranyból.

 

 

Kossuth ezüst ötforintos - „vastag” 1946-os

Az első köztársasági forintveret 1946-ből, az úgynevezett „vastag” Kossuth ötforintos, súlyos, 20g 835-ös tisztaságú ezüstből vert, 2.9mm vastag, 32mm átmérőjű nagyon szép érme.

 

 

Kossuth ezüst ötforintos - „vékony” 1947-es

1947-es „vékony” Kossuth ötforintos, 12g súlyú ezüstpénz, 32mm átmérőjű, 1.9mm vastagságú, már csupán 500-as finomságú ezüstből vert érme, az ezüst-tartalma alig több mint harmada volt az 1946-os veretnek. Szép állapotban.

 

 

 

Az 1948-as köztársasági Táncsis emlék-érmesor:

Még a kommunista hatalomátvétel előtt készült forgalmi emlékveret-sor. Az érmék egységesen 500-as finomságú ezüstből készültek, az 5Ft-os paraméterei megegyeztek a „vékony” Kossuth ötforintoséval. Elég nagy számban készült, szép, jó minőségű érmék. Egészen 1977-ig rendes kereskedelmi forgalomban is elfogadták. Az érmesor elemei:

Petőfi ötforintos. 32mm átmérőjű, 1.9mm vastag, 12 gramm súlyú érme, rajta Petőfi képmásával.

Széchenyi tízforintos. 36mm átmérőjű, 2.5mm vastag, 20 gramm súlyú érme, rajta Széchenyi képmásával.

Táncsics húszforintos. Igen nagy, 40mm átmérőjű, 2.8mm vastag, 28gramm súlyú érme, rajta Táncsics képmásával.

 

 

 

5 PESO MEXIKÓ

Méretes Mexikói érme 1953-ból, igen szép állapotban. Az érme 40mm átmérőjű, 3mm vastag, és 27.8g 720-as finomságú ezüstből készült – komoly méretű ezüst-tárgy, bár a korábbi veretek még nagyobb ezüst-tartalmúak voltak.

 

 

 

„Jó forint” ezüst emléksor, 1956

 A forint bevezetésének 10 éves évfordulójára 1956-ban vert ezüst emléksor, 3 érméből álló sorozat, amelyekből 22-22-22 ezret vertek, és az érmék egységesen 800-as tisztaságú ezüstből készültek. Az érméket 1989-ig normál kereskedelmi forgalomban is elfogadták, de ezüst-értékük persze sokkal nagyobb volt névértéküknél. A sorozat érméi:

Ezüst 10 forintos. Az érme 12.5g súlyú, 30mm átmérőjű.

Ezüst 20 forintos. Az érme 17.5g súlyú, 32mm átmérőjű.

Ezüst 25 forintos. Az érme 20g súlyú, 34mm átmérőjű.

 

 

Finn ezüst 100 márkás

Szép ezüst finn 100 márkás érme 1956-ból. Nem tartozott a normál forgalmi veretek közé, olyasmi volt, mint a mi rövid ideig készült ezüst forintérméink. Az érme 500-as finomságú ezüstből készült, 5,3g-os, 24mm átmérővel.

 

 

 

Kennedy ezüst féldolláros

Szép ezüst féldolláros 1964-ből. Az érme mm átmérőjű, és 12.5g 900-as tisztaságú ezüstből verték. Az érme 30.5mm átmérőjű, 2.2mm vastag, átlagosan kopott, még szépnek mondható.

 

 

 

KANADA 1 DOLLÁR

Szép 1 dolláros kanadai érme 1965-ből, Erzsébet királynő portréjával. Az érme 36,06mm átmérőjű, 2,84mm vastag, és 23.33g 800-as finomságú ezüstből készült. Nagyon szép állapotban.

 

 

Krugerrand 1oz 1977

A klasszikus befektetési aranyérme, 1 unciás, 10 randos. Sovereing (22K) finomságú, 0.917-es aranyból készült 34g súlyú, 1 uncia (31.1g) tiszta aranysúlyú nagy érme, 32.8mm átmérőjű, 2.8mm vastagságú.

 

 Érdeklődés e-mailban: info@mvltrade.hu