ÉRMÉK
(lehetőség szerint időrenben):
Pénzérmék:
ókor
|
Világhódító
|
|
Római
Köztársasági dénár Egy
újabb dénár a Római Köztársaság idejéből, C. Licinius L.f. Macer i.e.84-ből,
az előlapon Apolló-fej, a hátlapon hátlapon Quadriga, alatta C.LICINIVS
felirattal. Tiszta vert ezüst, 19mm átmérő, kb: 3,6g súllyal. Igazi
történelmi darab! |
|
Római
Köztársasági dénár Pompás
dénár a Római Köztársaság idejéből, R. Rutilius Flaccus, i.e.77-ből, az
előlapon Róma-fej FLAC felirattal, hátlapon Victoria kettes fogatban, alatta
L.RVTILI felirat. Kirívóan szép, alig kopott állapotban, tiszta vert ezüst,
19mm átmérő, kb: 3,7g súllyal. Igazi gyűjtői finomság! |
|
Római
köztársasági suberatus Nagyon régi pénzérme a Római Köztársaság idejéből (ie: 29 előtt). Bronz-ezüst felépítéssel készült, kb: 18mm átmérőjű, 2.5g súlyú érme. |
|
Marcus
Aurelius ezüstdénár Ókori
pénzérme, a legendás római császár, Marcus Arelius (iu: 121/161-180)
fizetőeszköze. Kb. 18mm átmérőjű, 2.8g súlyú, korához képest szép állapotú
pénzérme. Nagy tisztaságú, „jó” ezüstből. |
|
Septimius
Severus dénár Ókori pénzérme, Lucius Septimius Severus római császár (iu: 146/193-211) denariusa. Kb: 18mm átmérőjű, 3,1g súlyú, igen szép állapotú pénzérme, nagy tisztaságú ezüstből. |
|
Alexander
Severus ezüstdénár Ókori
pénzérme, Alexander Severus római császár (iu: 208/222-245) fizetőeszköze. Kb:
19mm átmérőjű, 2.1g súlyú, elég jó állapotú pénzérme, nagy tisztaságú
ezüstből. |
|
Gordianus
Antoninianus Ókori pénzérme, III. Marcus Antonius Gordianus Pius római császár (iu: 225/238-244) pénzérméje. Kb: 22mm átmérőjű, 5g súlyú, igen jó állapotú pénzérme, nagy tisztaságú ezüstből. |
|
Philippus
antoninianus Idő marta
ókori pénz, első Philippus (204/244-249) ezüst antoninianusa. Kis ezüsttartalmú,
„rossz” ezüstből készült pénzérme, kopott, de még azonosítható állapotban.
Kb: 20mm átmérőjű, 3.3g súlyú. |
|
Volusianus
antoninianus Gaius Vibius Afinius Gallus Valdumnianus Volusianus császár (uralkodott 251.nov-253.aug között) ezüst antoninianus pénzdarabja. Egy elég jelentéktelen társcsászár igen ritka relikviája, nagy átmérőjű lapkán, igen jó ezüstből veretett, szokatlanul szép állapotban megmaradt érme. Kb. 21mm átmérőjű, 4,1g súlyú. |
Pénzérmék:
középkor
|
Bizánci
tálkapénz Egy különleges középkori darab a keresztes háborúk idejéről. Homorú, „tálka” formájú, kb: 28mm átmérőjű bizánci érme a XII. század közepe tájáról, nagy valószínűséggel I. Komnénosz Mánuel (1143-1180) bizánci császár bronz scyphatusa. Szép patinával, még jól kivehető nyomattal. |
|
Középkori
arab aranydinár (?) Nehezen azonosítható középkori érme, minden bizonnyal az arab kalifátusok arany dinárjai közül való. Súlya, mérete, tisztasága alapján ez egy egydináros, 4.3g súlyú, szinte teljesen tiszta, 0.975-ös aranyból vert, elég nagy, 27mm-es átmérőjű, de vékony érme. Szép állapotú ritkaság, ám mivel medálnak használták, a lánc átfűzéséhez sajnos lyukat ütöttek rá. |
|
Károly
Róbert dénár A
szép emlékű Károly Róbert királyunk (1288/1310-1342) elég kopottas, de így is ritka ezüst dénárja.
Még azért felismerhető állapotú, értékálló, „jó ezüstből” készült antik érme,
|
|
Zsigmond
dénár Zsigmond
királyunk (1386-1437) ezüst dénárja. Kopott, de felismerhető, tiszta „jó ezüstből”
készült antik pénzdarab, kicsi, 13mm átmérőjű |
|
|
Zsigmond
dénár 2. Zsigmond
királyunk újabb ezüst dénárja. Kopottas, de felismerhető, tiszta „jó
ezüstből” készült, 13mm átmérőjű |
|
I.Mátyás
dénár A
nagy Hunyadi Mátyás királyunk (1443-1490) szép ezüst dénárja. Kopottas, de
jól felismerhető, értékálló, „jó ezüstből” készült érme, |
|
II.Ulászló
dénár A
gyenge kezű II.Ulászló királyunk (1456-1516) 1504-ben veretett ezüst dénárja.
Meglehetősen szép állapotú, jól felismerhető, tiszta, „jó ezüstből” készült,
kicsit „megnyírt” antik érme, |
|
|
II.Ulászló
dénár 2. II.Ulászló
királyunk egy másik ezüst dénárja. Kissé kopott, de felismerhető, tiszta, „jó
ezüstből” készült antik érme, |
|
Török akcse Török
pénzdarab a hódoltság idejéből., feltehetően az 1500-as évekből. Elég kopott,
de felismerhető, még tiszta ezüstből
vert, de már csökkentett súlyú érdekes középkori érme, a nagy török
pénzrontás előtti időszakból. Pici, |
|
Salzburgi
½ Batsen - 1532 Salzburgban vert középkori ezüst érme 1532-ből. Kopott, de még felismerhető állapotú, olvasható feliratozású, 22mm átmérőjű, 1,8g súlyú tiszta ezüst érme. Ritkaság. |
|
Ferdinánd
ezüstdénár Középkori
pénzérme, Habsburg I.Ferdinánd (1524-1564) ezüst dénárja. Kb. 15mm átmérőjű, 0.4grammos, „körülnyírt”, de elég szép állapotú körömnyi kis érme. Tiszta, „jó” ezüstből. |
|
|
Ferdinánd
ezüstdénár 2. Egy újabb I.Ferdinánd dénár, ez 1544-ben készült Körmöcbányai veret, igen szép állapotban, kb. 16mm átmérőjű, 0.5 grammos, körömnyi kis érme. Tiszta, igen „jó” ezüstből. |
|
|
Ferdinánd
ezüstdénár 3. Egy harmadik Habsburg I.Ferdinánd féle, 1563-ban veretett ezüst dénár. Ez is Körmöcbányai veret, ritka szép állapotban, 15mm átmérőjű, 0.5grammos, igen „jó” ezüstből vert érme. |
|
II.
Rudolf ezüstdénár II. Rudolf (1552-1612) által 1585-ben Körmöcbányán veretett ezüst dénár. Szép állapotú 15mm átmérőjű, 0,5 grammos, tiszta, „jó” ezüstből készült érme. |
|
Holland
Utrech aranydukát Holland veretű, ritka előfordulású középkori aranydukát 1648-ból, a középkor és újkor határáról. A „megszokott” paraméterekkel, 3.5g színarany, 23,5mm átmérővel. Elég szép állapotban, pici forrasztási nyommal – medálként használhatták sokáig. A maga korában bizony komoly címletű fizetőeszköznek minősült. |
Pénzérmék:
újkor
|
I.Lipót
VI krajcárosa I.Lipót (1640/1655-1705) hatkrajcáros pénzérméje 1680 körülről. Elég szép állapotú, kicsit javított (valószínűleg medálnak használták) ezüst pénzérme, 3,1g-os, 26mm átmérővel. |
|
|
I.Lipót
XV krajcárosa I.Lipót 15 krajcáros pénzérméje 1687-ből. Anno komoly névértékű, kopottas, de mégis szép állapotú ezüst pénzérme, 5.6g-os, kissé ovális, 29-31mm közötti átmérővel, tiszta ezüstből. |
|
|
I.Lipót
négy dénárja Négy
dénár I.Lipóttól, az 1657-1705 közötti
időszakból. Kis, körömnyi, 14mm körüli átmérőjű pénzérmék, három „rezes,
rossz ezüst”, egy pedig szinte tiszta réz érmécske, 0.3- |
|
Középkor
végi török Seguinok (?) Nehezen azonosítható kis érmék, de veretük, súlyuk és méretük alapján nagy valószínűséggel az Oszmán Birodalomból való török negyed-seguinos érmécskék. Nem teljesen egyforma méretűek, 14 és 15mm átmérőjűek, de azonos, 0.75gramm súlyú, kb: 800-as tisztaságú aranyból vert érdekes kis érmék. Mivel medálnak használták őket, sajnos kis lyukat ütöttek rájuk, de ezzel együtt elég szép állapotúak. |
|
Rákóczi
poltúra 1707-ből A Rákóczi-szabadságharc idején Körmöcbányán veretett nagyon szép állapotú poltúra. 23mm átmérőjű, 2.5g súlyű vörösréz pénzérme – a szabadságharc szükségpénzei közül való. 1704-ig még rezes ezüstből verték, de utána már tiszta rézből, ez az érme is ilyen. Ilyen szép tartásban mára már igen ritka darab. |
|
|
II.
Rákóczi Ferenc tízpoltúrása A Rákóczi-szabadságharc idején 1705-ben Körmöcbányán veretett X, tehát tíz-poltúrás érme, 32mm átmérőjű, 8g súlyú vörösréz pénzérme – a szabadságharc szükségpénzei közül való. Sajnos már erősen időmarta, kopottas érme. |
|
Ezüst
háromkrajcáros V.Ferdinánd 1829-es ezüst három-krajcárosa, 19.5mm átmérőjű, 1.7 grammos ezüstpénz. Igen szép állapotban, egy kis lyuk foltozásával - láthatóan sokáig medálnak használták. |
|
Oszmán-török
20 kurush 1839-ből Érdekes
keleti érme a török császárság 20 kurush névértékű nagy méretű, súlyos ezüst érméje.
A 25 kurush-t már kis aranypénz formájában verték. Kicsit kopottas, de még jó
tartású nagy érme, 37mm átmérőjű, 2,7mm vastag (tehát jó vastag!), és 23,6g
súlyú. Anno nagy névértékű, értékes érmének számított. |
|
|
A
Magyar Szabadságharc teljes érmesora: Az
1948-as Szabadságharc idején Kossuth rendelte el hazai, a megszokott
krajcár-dukát rendszernek megfelelő, de magyar feliratozású pénzérmék
verését. 1848-ban réz 1 krajcáros, ezüst tíz és húsz krajcáros, valamint
arany dukát készült a Nagybányai verdében (NB jelzés). 1849-ben már csak réz
1 és 3 krajcáros, valamint ezüst 6 krajcáros készült. A Szabadságharc bukása
után a magyar feliratos érméket hivatalosan bevonták, így igen kevés maradt
belőlük. Kifejezett ritkaság az 1849-es 1 krajcáros, és egészen kivételes
ritkaság az ezüst 10 krajcáros és az aranydukát. A 10-20 krajcároson és a
dukáton V.Ferdinánd képe, a másik oldalon Szűz Mária. A többi érmén koronás
címer. A
teljes érmesor az alábbi: 1 krajcár 1848-ból. 1 krajcár 1849-ből. 3 krajcár 1849-ből. 6 krajcár 1849-ből. 10 krajcár 1848-ból. 20 krajcár 1848-ból. 1 dukát 1848-ból. Az utolsó kis képen az érmék mérete összehasonlítható, egy szintén korabeli eredeti ötforintos Kossuth-bankóra téve. |
|
Ezüst
hatkrajcáros 1849-es osztrák ezüstkrajcár, 19.5mm átmérőjű, 0.438-as tisztaságú, 1.8 grammos ezüstpénz. Kicsit kopott, de még szép, jól olvasható tartásban. Érdemes összehasonlítani az ennél jobb ezüstből vert, teljesen azonos méretű és súlyú 1929-es háromkrajcárossal – bizony már anno is volt pénzromlás… |
|
|
A
császári Japán érméi A
modernizáció előtti császárkori Japán európai szemnek igazán különleges
pénzérméi – szögletes arany-ezüst „téglácskák”, az ezüstök nagy tisztaságú
ezüstből, az aranyak viszont elég kis aranytartalommal, arany-ezüst
ötvözetből (elektrum) készültek. Tulajdonképpen nagyon praktikus kialakítású
pénzérmék, sokkal könnyebb őket oszlopokba rakni, nem gurulnak el, stb..
Balról jobbra sorrendben: IsShu (1 Shu) ezüst 9*15mm, 1,85g - 968-as ezüst a Kaei (1853-1865) időszakból Ichi
Bu Gin ezüst 24*16mm, 8,7g - 968-as ezüst az Ansei (1859-1868)
időszakból Ni
Shu Ban Kin (2 Shu) arany (elektrum) 8*12mm, 1,6g - 229-es arany
(+771 ezrelék ezüst) a Tempo (1832-1858) időszakból Ni Bu Ban Kin (2 Bu) arany (elektrum) 12*10mm, 3g - 229-es arany (+771 ezrelék ezüst) a Meiji (Meidzsi, 1868-1869) időszakból |
|
A
Szabadságharc utáni forint-rendszer teljes sora: Az
Osztrák-Magyar monarchia Szabadságharc utáni pénzrendszere. Alapja az 1857-es
Bécsi-szerződésben rögzített ezüstalapú pénzrendszer volt. A Kiegyezésig ez
volt a közös fizetőeszköz, ezüst alapon. A pénzrendszer florin (forint) fő
címlettel, kreuzer (karjcár) váltópénzzel készült. Az 5 krajcáros és nagyobb
érmék értékpénzek voltak, ezüstből készültek, rajtuk A
florin-rendszer érméi a váltópénzekkel együtt: Réz 5/10 krajcár (félkrajcár) 1858-ból.
17mm átmérőjű, pici pénzérme, sima peremmel. Réz 1 krajcár 1858-ból. 19mm átmérőjű
pénzérme, sima peremmel. Réz 4 krajcár 1860-ból. 27mm átmérőjű,
vastag, súlyos érme, sima peremmel. Ezüst
5 krajcáros 1859-ből. 16mm
átmérőjű, Ezüst
10 krajcáros 1860-ból. 18mm
átmérőjű, Ezüst
1/4 florin (forint) 1859-ből. 23mm
átmérőjű, Ezüst
1 florin (forint) 1860-ból. 29mm
átmérőjű, Ezüst 2
florin (forint) 1859-ből. 36mm átmérőjű, |
|
A
Kiegyezés utáni forint-rendszer teljes sora: Az
Osztrák-Magyar monarchia Kiegyezés utáni pénzrendszere. Alapja a korábbi
forint-rendszer, de már magyar jelzésű-feliratozású, Körmöcbányán és
Gyulafehérváron vert pénzek. Az aranyalapra való áttérés szándékának (az
adott időszakban a Kaliforniai ezüstbányászat fellendülésével az ezüst
értéktelenedni kezdett), egyszersmind a Latin Éremunióhoz való csatlakozási
szándék jeleként a pénzrendszer már tartalmazott két aranypénzt is, amelyeket
a Latin Éremunió szabványai szerint vertek, és a világon egyedülálló módon
kettős értékjelzést tartalmaztak, a forint mellett frankot is feltüntettek. A 10
krajcáros és nagyobb érmék értékpénzek voltak, ezüstből készültek, rajtuk A
forintrendszer érméi a váltópénzekkel együtt: Réz 5/10 krajcár (félkrajcár) 1882-ből.
17mm átmérőjű, pici pénzérme, sima peremmel. Igen szép állapotban. Körmöci
veret. Réz 1 krajcár 1882-ből. 19mm átmérőjű
pénzérme, sima peremmel. Kissé karcos. Körmöci veret. Réz 4 krajcár 1868-ból. 27mm átmérőjű,
vastag, súlyos érme, sima peremmel. Elég kopott, de jó tartású, ritka érme.
Körmöcbányai veret. Ezüst
10 krajcáros 1870-ből. 18mm
átmérőjű, Ezüst
20 krajcáros 1870-ből. 21mm
átmérőjű, Ezüst
1 forint 1879-ből. 29mm átmérőjű, Ezüst
2 forint 1879-ből. 36mm átmérőjű, Arany
4 forint/10 frank 1884-ből. 19mm
átmérőjű, Arany 8
forint/20 frank 1891-ből. 21mm átmérőjű, |
|
III.
Napóleon – a latin éremunió teljes forgalmi sora: |
|
III.Napóleon
(Charles-Louis Napoléon Bonaparte,
1808-1873), Franciaország elnöke, majd 1852-1870 között császára, a „második
császárság” uralkodójának forgalmi sora. Az
érmék a korabeli latin éremunióba illeszkedtek, az éremunió sora alapvetően
öt arany és öt ezüstérméből állt, a kisebb váltópénzeket nem definiálta. Az
érmék mérete, súlya, arany és ezüst-tartalma egységesített volt, megfelelt a
többi latin ill Benelux ország hasonló névértékű érméinek (olasz líra,
svájci-belga frank stb..). A
III.Napóleon-féle sor azért kiemelkedő, mert ez volt az egyetlen olyan sor az
éremunióban, amelyik teljes volt, tehát az összes elvileg szabványosított
címletet egyidejűleg ténylegesen tartalmazta is. A legtöbb országban nem
készült az 5 frankosnak megfelelő aranyérme, elvétve készült a 20 frankosnál
nagyobb érmékből. Az érmesorban arany volt a 100-50-20-10-5 frankos, ezüstből
készült az 5-2-1-1/2-1/5-frankos érme. Az ennél kisebb váltópénzek már nem voltak
szabványosítva, és az éremunió tagjai nem voltak kötelesek elfogadni
egymástól – a nemesfém érméket viszont minden korlátozás nélkül elfogadták. Az
aranyérmék egységesen 900-as finomságú aranyötvözetből készültek, a francia
érmék peremén a 20 frankostól felfelé körben veret „DIEU PROTEGE Az
egész világon egységesen elfogadott, irányadó valuta volt. A váltópénzek
(20cent alatt) bronzból, a 20 és 50 centes, az 1-2-5 frankos ezüstből
készült. Az 5 frankost kis aranypénz formájában is verték, a 10-20-50-100
frankosok aranypénzek voltak. Korábban volt arany 40 frankos is, ezt
III.Napóleon idején már nem verték – felváltotta az 50 frankos. A
forgalmi sor érméi (a képeken jobbról-balra, felülről-lefelé): Bronz
1 centim 1848-ból. Kisméretű
váltópénz, 18mm átmérőjű, 0.8mm vastagságú. Kakukktojás a sorban, mert még
nem III.Napóleon császárságának idejéből való, de már konzulságakor verték,
és a későbbi érmék paraméterei megegyeznek vele. Bronz
2 centim 1862-ből. Kisméretű
váltópénz, 20mm átmérőjű, 0.8mm vastagságú. Bronz
5 centim 1855-ből. Eléggé szép
állapotú váltópénz, 25mm átmérőjű, 1.2mm vastagságú. Bronz
10 centim 1856-ból. Szép állapotú,
meglehetősen nagyméretű váltópénz, 30mm átmérőjű, 1.9mm vastagságú. Ezüst 20 centim 1867-ből. 1g-os, 835-ös finomságú, szép állapotú pirinyó
kis érme, Ezüst 50 centim 1865-ből. 2.5g-os, 835-ös finomságú, szép állapotú
érme, Ezüst 1 frankos 1860-ból. 5g-os, 835-ös finomságú, sajnos karcos,
kissé kopottas érme, Ezüst 2 frankos 1866-ból. 10g-os, 835-ös finomságú, kicsit kopottas
érme, Ezüst 5 frankos 1868-ból. Nagyon nagy, súlyos, 20g-os, 900-as finomságú,
igen aprólékos veretű, nagyon jó állapotú érme, Arany 5 frankos 1859-ből. 1.6g-os, 900-as finomságú aranyból
készült, finom, szép állapotú kis érme, 16,8mm átmérőjű, 0,5mm vastagságú. Ez
a címlet ezüstben és aranyban is készült, a pénzrendszer nagyon fontos eleme
volt, benne testesült meg a két nemesfém közötti rögzített átváltási arány.
Mára a legritkább aranyfrankos. Arany 10 frankos 1860-ból. 3.2g-os, 900-as finomságú aranyból
készült, sajnos kopottas és összekarcolt érme, 19mm átmérőjű, 0.8mm
vastagságú. Arany 20 frankos, 1963-ból, Arany 50 frankos 1856-ból. Súlyos, 16.13g-os, 900-as finomságú, szép
és elég nagy érme, Arany 100 frankos 1858-ból. Nagyon nehéz, 32.26g-os, 900-as
arany-finomságú, igen aprólékos veretű és nagy, |
|
20
líra, Viktor Emmanuel Szép
„VERDI” 20 lírás olasz aranyérme, szintén a latin éremunió előírásai szerint
készült pénzérme 1863-ból, 6.45g 900-as finomságú arany, 21mm átmérőjű, 1.3mm
vastagságú. |
|
Arany
„Leopold” Arany
20 frankos Belgiumi pénzérme, II Leopold arcképével. |
|
Arany
SOVEREING A
klasszikus brit arany sovereign, Viktória királynő 1897-es érméje, a királynő
és Sárkányölő Szent György portréjával. Jellegzetes, 0.917-es (22K)
finomságú, 8g súlyú, 22mm átmérőjű, 1.5mm vastagságú. |
|
5 arany
rubel A tragikus sorsú II.Miklós cár 1898-as arany 5 rubelje. Ritka pénzérme, szép tartásban, 22mm átmérő, 4.3g 900-as finomságú aranyból. |
|
Arany
20 frankos Arany 20 frankos francia pénzérme 1904-ből. A latin éremunió szabványainak megfelelő, 21mm átmérőjű, 1.3mm vastagságú, 6.45gramm, 900-as tisztaságú aranyból készült szép pénzérme, kifogástalan állapotban. |
|
A
Monarchia koronarendszerének teljes sora: |
|
Az Osztrák-Magyar
monarchia szilárd koronarendszerének teljes érmesora. Az érmék 1892-1920
között voltak forgalomban, mind nemesfém-érme, valamennyien Körmöcbányán
veret érmék. A
koronákon egységesen A
másik oldalon az ezüstökön a Szent Korona, értékjelzés és a Körmöcbányai
(K.B) verdejel, az aranypénzeken angyalos középcímer, értékjelzés, verdejel. A
nemesfém pénzérmék peremén körben A
váltópénzeken a névérték fillérben, a másik oldalon a Szent Korona, az évszám
és a „Magyar Királyi Váltópénz” felirat. A váltópénzek 1-2-10-20 fillér
névértékben készültek, az egyfilléres csak bronzból, a kétfilléres bronzból
és 1916-tól tiszta vasból is készül. A 10-20 filléresek nikkelből, a
világháború alatt vasból készültek. Fénykorában
(1914 előtt) az egész világon elfogadott, aranyalapú pénzrendszer volt. A
korona rendszer érméi a váltópénzekkel együtt (a képeken jobbról-balra,
felülről-lefelé): Bronz
1 fillér 1894-ből. 17mm átmérőjű,
1.1mm vastagságú, 1.67gramm súlyú pici pénzérme, 95% réztartalmú bronzból
készült. Bronz
2 fillér 1894-ből. 19mm átmérőjű,
1.5mm vastagságú, 3.33gramm súlyú pénzérme, 95% réztartalmú bronzból készült. 10 filléres 1894-ből. 19mm átmérőjű, 1.4mm vastagságú, 3gramm
súlyú pénzérme, tiszta nikkelből készült. 20 filléres 1894-ből. 21mm átmérőjű, 1.6mm vastagságú, 4gramm
súlyú pénzérme, tiszta nikkelből készült. Ezüst
1 koronás. 835-ös tisztaságú ezüst,
23mm átmérőjű, 1.5mm vastag, Ezüst
2 koronás. 835-ös tisztaságú
ezüst, 27mm átmérőjű, 2mm vastag, Ezüst
5 koronás. 900-as tisztaságú
ezüst, 36mm átmérőjű, 2.6mm vastag, Arany
10 koronás. 900-as tisztaságú
aranyból, Arany
20 koronás. 900-as tisztaságú
aranyból, Arany
100 koronás. 900-as tisztaságú
aranyból, |
|
Arany
egydukátos Arany
egydukátos Osztrák-Magyar pénzérme, |
|
Arany
négydukátos Négydukátos
Osztrák-Magyar pénzérme, |
|
25
Kurush Jópofa, körömnyi kis török aranypénz
1923-ból, |
|
A
Magyar királyság pengő-rendszerének teljes sora (Horthy-korszak): |
|
A
korona-rendszer első világháború utáni összeomlása, teljes elinflálódása után
1926-tól bevezetett pengő-rendszer elvileg arany alapú volt, de az amúgy
előre rögzített 10 és 20 pengős arany érmék végül forgalomba nem kerültek. Az
öt pengőst is csak alkalmanként verték, de ebből azért elég sok megmaradt. A
második világháború kirobbanása után 1940-ben az ezüst pengőket visszavonták,
és az érméket a továbbiakban alumíniumból verték. Később a bronz, réz-nikkel
tartalmú váltópénzeket is acélból, a kétfillérest cinkből készítették. A
vesztes háború után a pengő értékét teljesen elvesztette. Az
1940 előtti érmék még jó minőségű, jó anyagú és kivitelű veretek. Kiadtak
nagyon szép ezüst emlékvereteket is, háromféle 2 pengőst, és két 5 pengőst,
ezek súlyra-méretre azonosak voltak, csak a veret volt más, és a forgalomban
egyenértékűnek minősültek. A teljes forgalmi sor az emlékveretekkel alábbi
(jobbról-balra, felülről-lefelé): Bronz
1 fillér 1936-ból. 17mm átmérőjű,
1mm vastagságú, 1.6gramm súlyú pici pénzérme, 95% réztartalmú bronzból
készült veret. Bronz
2 fillér 1930-ból. 19mm átmérőjű,
1.5mm vastagságú, 3.33gramm súlyú pénzérme, 95% réztartalmú bronzból készült
veret. 10 filléres 1938-ból. 19mm átmérőjű, 1.4mm vastagságú, 3gramm
súlyú pénzérme, 75% réz és 25% nikkel (kupronikkel) ötvözetéből készült
veret. 20 filléres 1938-ból. 21mm átmérőjű, 1.6mm vastagságú, 4gramm
súlyú, kupronikkelből vert érme. 50 filléres 1938-ból. 22mm átmérőjű, 1.7mm vastagságú, 5gramm
súlyú kupronikkelből vert érme. Ezüst
1 pengő 1927-ből. 640-es
tisztaságú ezüst, 23mm átmérőjű, 1.5mm vastag, 5gramm súlyú pénzérme, nagyon
szép állapotban. Ezüst
„Madonnás” 2 pengő 1938-ból.
640-es tisztaságú ezüst, 27mm átmérőjű, 2.1mm vastag, Ezüst
„Rákóczi” 2 pengő
1935-ből..Rákóczi Ferenc halálának 300-ik évfordulójára veret érme. Szép
állapotban. Ezüst
„Liszt” 2 pengő 1936-ból. Liszt
halálának 50-ik évfordulójára kiadott veret. Szép állapotban. Ezüst
„Pázmány” 2 pengő 1935-ből, a
Pázmány Péter Egyetem alapításának 300-ik évfordulójára. Szép állapotban. Ezüst
5 pengő 1930-ból, Horthy
kormányzóságának tizedik évfordulójára verték. Picit kopott, de szép
állapotban. Ezüst
„Szent István” 5 pengő 1938-ból,
István halálának 900-ik évfordulójára kiadott forgalmi emlékveret. Szép
állapotban. Ezüst
5 pengő 1939-ből, 640-es
tisztaságú ezüst, 36mm átmérőjű, 1.5mm vastag, |
|
Kossuth
ezüst ötforintos - „vastag” 1946-os Az első köztársasági forintveret 1946-ből, az úgynevezett „vastag” Kossuth ötforintos, súlyos, 20g 835-ös tisztaságú ezüstből vert, 2.9mm vastag, 32mm átmérőjű nagyon szép érme. |
|
Kossuth
ezüst ötforintos - „vékony” 1947-es 1947-es „vékony” Kossuth ötforintos, 12g súlyú ezüstpénz, 32mm átmérőjű, 1.9mm vastagságú, már csupán 500-as finomságú ezüstből vert érme, az ezüst-tartalma alig több mint harmada volt az 1946-os veretnek. Szép állapotban. |
|
|
Az
1948-as köztársasági Táncsis emlék-érmesor: Még
a kommunista hatalomátvétel előtt készült forgalmi emlékveret-sor. Az érmék
egységesen 500-as finomságú ezüstből készültek, az 5Ft-os paraméterei
megegyeztek a „vékony” Kossuth ötforintoséval. Elég nagy számban készült,
szép, jó minőségű érmék. Egészen 1977-ig rendes kereskedelmi forgalomban is
elfogadták. Az érmesor elemei: Petőfi
ötforintos. 32mm átmérőjű, 1.9mm vastag, Széchenyi
tízforintos. 36mm átmérőjű, 2.5mm vastag, Táncsics húszforintos. Igen nagy, 40mm átmérőjű, 2.8mm vastag, 28gramm súlyú érme, rajta Táncsics képmásával. |
|
Krugerrand
1oz 1977 A
klasszikus befektetési aranyérme, 1 unciás, 10 randos. Sovereing (22K)
finomságú, 0.917-es aranyból készült 34g súlyú, |
Érdeklődés e-mailban: info@mvltrade.hu